Kdjykuj

ECKHARDT Sándor (eka:rt) hungara literaturhistoriisto, vortaristo. Li estis naskitaen Arad la 23-a de decembro 1890 kaj mortinta en Budapeŝto la 16-an de majo 1969.

Biografio |

Eckhardt studis en en la Universitato de Budapeŝto, pli poste unu jaron en la École Normale Supérieure en Parizo. Reveninte li instruis en la Eötvös Kollégium. Inter 1923 ĝis 1958 li estis profesoro de la franca lingvo kaj literaturo en la universitato de Budapeŝto. Li estis deoutito de la Keresztény Demokrata Néppárt en 1945–47 kaj 1947–1949. Antaŭ la dua mondmilito li redaktis la revuon en Parizo Études Hongroises et Fenno-Ougriennes. Ekde 1936 ĝis 1948 li estis redaktoro de Egyetemes Philologiai Közlöny, en 1942–43 kunulredaktoro de la Magyarságtudomány, en 1939–44 redaktoro de Magyar Szemle.

Premioj, distingoj |

• Kavaliero de franca Honorordeno 1933;


• Doktoro de literaturaj sciencoj 1955;


• Ano koresp. de MTA ekde 1942, ord. ano 1947-49, denove ekde 1989;


• Akademia premio 1967;


• 
  Kossuth-premio 1990.

Verkoj |

• 
  Remy Belleau. Sa vie-sa "Bergerie", 1917;


• 
  Az aradi közművelődési palota francia könyvei, Arad, 1917;


• 
  Magyar rózsakeresztesek, 1922;


• 
  A francia forradalom eszméi Magyarországon, 1924;


• 
  L'histoire de la littérature française du XVIe siècle, 1928;


• 
  Sicambria: Egy középkori monda életrajza, 1928 [france: De Sicambria à Sans-Souci, Párizs, 1943];


• 
  Magyar humanisták Párizsban, 1929;


• 
  L'histoire du roman d'analyse français, 1929;


• 
  Új francia leíró nyelvtan, 1929;


• 
  Az utolsó virágének, 1930;


• 
  A francia nemzet missziós hite és a francia irodalom [L'idée de la mission de la nation française dans la littérature française], 1931;


• 
  Molière, kismonogr., 1931;


• 
  Molière et ses successeurs, 1932;


• 
  Az összehasonlító irodalomtörténet Közép-Európában, 1932;


• 
  La chanson de Roland, 1933;


• 
  La littérature au moyen âge. Poésie épique, 1934;


• 
  Coup d'oeil sur les relations intellectuelles franco-hongroises, 1935;


• 
  L'esprit français et la littérature française, 1936;


• 
  Rousseau et le romantisme français, 1936;


• 
  Magyar-francia szótár, 1936;


• 
  Les poètes du romantisme français, 1938;


• 
  Ronsard, kimonogr., 1939;


• 
  Études sur l'histoire du style français, 1941;


• 
  A jó magyar ejtés aktái, összeáll., 1941;


• 
  Balassi Bálint, 1941;


• 
  Az ismeretlen Balassi Bálint, 1943;


• 
  Le dix-septième siècle. Choix de poésies, 1943;


• 
  La littérature du XVIIe siecle, 1943;


• 
  Magyar szónokképzés a XVI. századi Strassburgban, 1944;


• 
  Telegdy Pál-Telegdy János két vitéz nemesúr levelezése a XVI. század végéről, kiad., 1944;


• 
  Le Collège Eötvös, 1947;


• 
  La littérature française au XVIIe siècle, 1945;


• 
  Le romantisme français, 1946; 2. kiad. 1947;


• 
  Új francia katolikus írók antológiája, összeáll., 1947;


• 
  Balassi Bálint összes művei I-II., kritikai kiad., 1951-1955;


• 
  Magyar-francia szótár [grandvortaro], 1953; 2. jav. bőv. kiad. 1960; 3. bőv. kiad. 1973; 5. kiad. 1992;


• 
  Francia-magyar szótár [gradvortaro], 1953;


• 
  Magyar-francia szótár [vortareto], 1955; 3. bőv. kiad. 1957; 4. bőv. kiad. 1958; 8. jav. és bőv. kiad. 1968; 15. kiad. 1997;


• 
  Rimay János összes művei, kritikai kiad., 1955;


• 
  Francia-magyar kéziszótár, 1955; 2. jav., bőv. kiad. 1959; 10. kiad. 1997;


• Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek, kiad., 1955;


• 
  Új fejezetek Balassi Bálint viharos életéből, 1957;


• 
  Balassi Bálint szép magyar komédiája, szerk. [Klaniczay Tiborral], 1959;


• 
  Magyar-francia kéziszótár, szerk., 1959;


• 
  Magyar-francia francia-magyar kéziszótár, Párizs-Bp., 1959; 6. kiad. 1985;


• 
  Mai francia nyelvtan, 1965; 5. kiad. 1992;


• 
  Balassi Bálint összes versei, szép magyar comoediája és levelezése, szerk., 1968; 3. jav. kiad. 1974;


• 
  Balassi-tanulmányok [kiad. Komlovszki Tibor], 1972.

Tradukaĵoj |

• G. Courteline: A kutyatörvény, romano, 1920.

Lieraturo |

• Gyergyai Albert: E. S. (Nagyvilág, 1969. 7. sz.);


• Klaniczay Tibor: E. S. (Irod. tört. Közl., 1969. 4. sz.);


• Köpeczi Béla: E. S. (Irod. tört., 1969. 4. sz.);


• Sziklay László: E. S. (Helikon, 1969. 2. sz.);


• Büky Béla: E. S. (Magy. Nyelv, 1970. 1. sz.).

Fonto |

• Magyar Életrajzi Lexikon